Páfrány

A páfrány a virágok nyelvén a varázslatot és a titkos szerelmi köteléket szimbolizálja. S hogy minek köszönheti mindezt? 

A viktoriánus Angliában többféle őshonos páfrány volt, valamint nemesített fajtáit is ismerték. 1829-ben Nathaniel Bagshaw Ward - egy brit orvos - elkészítette a "Wardian case"-t, amely nem volt más, mint egy zárt üveg, benne némi földmaradvány és egy páfrány (tulajdonképpen a véletlennek volt köszönhető felfedezése, eredetileg egy lepke bábját tette az üvegbe, a páfrány meglepetésként nőtt később). Így a mai üvegházak elődjeként egy mini üvegházat hozott létre. Ennek a találmánynak köszönhetően George Loddiges felépítette a világ legnagyobb melegházát Kelet-Londonban, melyben külön részt szentelt a páfrányoknak. Ahhoz azonban, hogy sok látogatót vonzzon a létesítmény, elterjesztette, hogy a páfrányok gyűjtése az intelligenciát tükrözi vissza, ill. növeli a férfiasságot és a mentális egészséget. Miután a botanikus Edward Newman kiadta a A History of British Ferns (A brit páfrányok története) c. könyvét, kirobbant Angliában a közel 50 évig tartó "páfrány-láz". Társadalmi rétegekre való tekintet nélkül az emberek páfrány-gyűjtésbe kezdtek, s az egyszerű préselt levelektől kezdve a páfrány motívum megjelent a lakberendezési tárgyakon is. A "páfrány-vadász bulik" lehetővé tették a szigorú etikettet követő fiatal hölgyek számára, hogy a szabadban kötetlenebb módon viselkedjenek, mint a szalonokban. S talán hasonló érdeklődésú ifjúkkal is találkozhattak. 

Ha egy titkos hódoló szerette volna érzéseit nyilvánvalóvá tenni, akkor vagy egy páfrányt adott szíve hölgyének, vagy valamilyen kis ajándékot, melyet páfránylevélbe csomagolt.