Virágom, Virágom...

Tudtátok, hogy a keresztnevek használata történetileg megelőzte a vezetéknevet? A magyarok egészen a 13. sz. első feléig csak keresztnévvel (egyelemű nevekkel) rendelkeztek. 

Napjainkban egyre bővül a névlista, amiből választhatunk az újszülöttek számára, s megfigyelhető a régi, már-már feledésbe merülő keresztnevek újra kedveltté válása is. Korábban gyakori volt, hogy a család valamely tagjának nevét vitte tovább a legkisebb, vagy valamely bibliai személy, vagy környező országok népszerű nevei váltak itthon is elterjedtté. 

A virágneveket kezdetben bóknévként kezdték használni, kedveskedő megszólításból váltak keresztnévvé. Eleinte elsősorban magasabb rangú hölgyek viselték a virágneveket keresztnévként (pl.: Liliom, Virág, Rózsa...).

Mivel régen még üzentek is a virágokkal, sokkal jobban élt a köztudatban az egyes virágoknak tulajdonított szimbolikus tartalom, így a virgágnév adással a leány erényességét, erkölcsi tartását próbálták hangsúlyozni, erősíteni. Jó példa erre a szűziességet jelképező liliom, mely női névként önmagán túl a Lili, Liliána nevekben él tovább. 

A virágok nemcsak a szépség, hanem a szerelem jelképei is, melynek egyik kifejezője a vörös rózsa. A Rózsa név több változata is elterjedt: Róza, Rozalinda, Rozika. 

Ám vannak olyan virágnevek, amelyek nem a hasonló nevű virágból erednek. 

Az alábbiakban néhány érdekes példát találtok a virágot is jelentő női nevekről. 

A Boglárkák nem a virágnak köszönhetik nevüket, hanem... 

A középkorban Violákkal, Ivolákkal és Ibolyákkal is találkozhattunk volna...

Az ibolyából készült ékszer szolid, visszafogott.

A Viola névnek Violenta, Violent ősi névformái is vannak, ilyen nevű hölgyeket vélhetően nem ismerünk.

A kamillát, mint gyógynövényt számos formában alkalmazzák. Kellemes csengésű, pozitív asszociációkat kiváltó női név is egyben. 

Ahogy már korábban is szóba került, a Rózsa név már az Árpád-korban is létezett. 

El nem hervadó rózsa pompázik néhány medálomban.

A virágnevek listája azonban korántsem ér véget itt, hiszen vannak szórványosan használt, bár igen szépen hangzó nevek is még: Imola, Iringó. Ki tudja, mikor válnak szélesebb körben is ismertté a nevek körforgásában. De az is lehet, hogy az egzotikus növényekből származó nevekkel találkozunk majd gyakrabban, mint Orchideákkal vagy Aszpáziákkal. 

Forrás: Kálmán Béla: A nevek világa, Marosvölgyi Klára: A virág, a színek szimbolikája. Hány szál virágot vigyek?, Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009.